Ma el kellett gondolkodnom az emberek helyzetén. Hogy vajon mennyire vannak kétségbeesve. Mennyire szoronganak. És, hogy segítség gyanánt milyen sűrűn nyúlnak bódító szerekhez, mint drog és alkohol. Hogy miért is jutott mindez az eszembe? Két erre utaló dolgot is tapasztaltam, mégpedig a saját bőrömön.
Ad1; Angol tanáromnak van némi alkohol függősége, így mivel kiürült az üveg, engem küldött le a helyi italboltba egy üveg Piros 21-ért. Ez, ahogy elnéztem, egy amolyan pancs bor, egy fokkal "jobb" csak, mint a Koccintós. Az eladó férfi rám pillantott, majd a műanyag flakonos borra és újra rám. - Ugye nem te iszod? - Nem. Nem igazán fogyasztok alkoholt. - Az jó, mert jobb, ha ilyet nem iszol - mutatott ismét az italos flaskára.
Ad2; Mivel még mindig *urvára sajog a fogam helye, ötletként kaptam, öblögessek pálinkával. kaptam is rá pénzt. Átfutottam a Nefelejcs nevű kis boltba, ami nincs is olyan messze a virágbolttól. Kiválasztottam egy pici "rakétát", Fütyülős barackot. Az eladócsaj rám vigyorgott. - Ugye nem?! - hitetlenkedő volt. Majd előadtam neki a "hattyú halálát" a foghúzással és nagyjából megértette. Kértem mellé egy Islert is, mert berúgni semmi kedvem nem volt.
A boltban elfogyasztottam a sütit, és csak utána öblögettem. Várakozásomnak megfelelően lezsibbasztotta a sebet. Szépen zárul össze. Csak vigyáznom kell rá.
Szóval ebből a két esetből, amikor alkohol vásárlásnál furcsán bámultak rám, és feltételezték a fogyasztás, megfordult a fejemben, vajon mennyire gyakori, hogy ilyet látnak. Hogy valaki kétségbeesésében alkoholhoz nyúl, mert úgy könnyebb elviselni az életet? Itt tartunk? Nem is annyira maga a Világ. Sokkal inkább az embereknek jött el az az idő, amikor szembe kell nézniük az összes démonukkal, és nem mindenki bírja ki épp ésszel. Sok a sötét. Sok a fájdalom. A kísértés. Ha valaki nem tudja magasabbról megnézni, és elfogadni, hogy ez most egy szükséges rossz ahhoz, hogy a maradékát is leromboljuk a régi világnak magunkban, mert csak üres alapra lehet felhúzni az újat, a jobbat, az vagy távozik, vagy megbolondul. Ezeket a dolgokat el kell fogadni. Mert nem tehetünk mást. Küzdeni felesleges. Ha úszol az árral szemben, előbb vagy utóbb elfáradsz és belefulladsz.
És még egy dolgot meg kell tanulnunk: Minden úgy történik, ahogyan annak történnie kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése