2013. október 27., vasárnap

A szakácskabát....

Sziasztok! Tudom ismét hallgattam egy kicsit, de hát mit is tehetnék, amikor itt a Mindenszentek. Ráadásul ha éppen nem dolgoztam vagy pihenek, akkor kézimunkáztam. Készen is lettem a szakácskabáttal, és már át is adtam a megrendelőnek. Íme:
Remélem nektek is tetszik :-) A megrendelőnek hála az égnek nagyon bejött :-)

Büszke is avgyok magamra. Elmondása szerint a munkahelyén többen vérszemet kaptak és szeretnének valami hasonlót. Megkértem, hogy nyugodtan irányítsa oda hozzám őket :-D

A másik ami miatt kicsit ki vagyok, nem csupán a munka és a fáradtság. Valami két napja nem hagy nyugodni, és egyszerűen nem tudom senkivel sem megbeszélni, mert természetesen három barátnőm, akikben maradéktalanul megbízom, egyszerűen elérhetetlenek, az egyetlen fiú barátomhoz pedig nem fordulhatok ezzel a problémával, mert ismeri azt az embert, aki mindezt kiváltotta belőlem. Egyszóval mindez patt helyzet. 
Nem azt mondom, hogy megoldhatatlan, mert el fog múlni, de jelem pillanatban elég nyugtalanná tesz. Összesen kétszer járt nálam az illető. Egyszer, amikor megrendelte a kabátot, egyszer pedig amikor elvitte.Már akkor is olyan volt, mintha ő is és én is kicsit zavarba lettünk volna. Amikor pedig elvitte még erősebb volt a zavar. Csak mosolyogtunk, vigyorogtunk, ő sem nagyon akart elmozdulni a boltból.... szóval fura volt. De amint távozott, én teljesen felpörögve jöttem-mentem. Az egyik kolléganőm mondta ki azokat a mondatokat, amik AZÓTA nem hagynak nyugodni! Mégpedig azt, hogy mennyire szikrázott közöttünk a levegő. 
Hogy teljesen őszinte legyek, ilyen már nagyon, de nagyon régen nem történt velem, és láthatóan nagyon rosszul kezelem a helyzetet. Egyszerűen nincs kivel átbeszélni, hogy utána azt mondhassam, hogy "Ahha! Szóval csak ennyi! Hormonok fura játéka! Lépjünk tovább!" Így tekerek benne két napja! Talán ha nem lett volna kimondva, ha nem ismerem be, hogy igen, szerintem is nagyon jóképű fickóról beszélünk, akkor átsiklottam volna felette. 
Tudom, hogy semmi gond a kapcsolatommal. Szeretjük egymást. De mégis miért van az, hogy úgymond a semmiből jön egy ember és néhány mondattal forgószelet csinál bennünk? Valóban nagy ereje van a szónak...

Remélem hamarosan meg tudom beszélni valamelyik barátnőmmel. 

Na jó.... nem fárasztalak benneteket tovább. Legyen nagyon szép estétek. 

Joyo ^^        

2013. október 20., vasárnap

"Tudom anya... sapka-sál...!"

Sziasztok!

Mostanában kicsit elhanyagoltam az írást. Bőven benne vagyunk a mindenszenteki munkálatokban. A délelőtt takarítással, sütéssel, teregetéssel telt, és most az ebéd után, egy kupica házi pálinkával letelepedtem a géphez. :-)

Két dolgot is szeretnék megmutatni. Az egyik az a kék sál, ami eredetileg körsálnak indult, de valahol meggondoltam magam, és egy egyszerű kis sálacska lett belőle. Mindenből kell egy prototípus. Már a gazdája is megvan. Leendő sógornőm karácsonyi ajándéka lesz. Bár még mindig fogalmam sincs, hogy miként fog a Szenteste lezajlani Párom részéről, ugyanis még mindig fújok az anyjára. Érthető dolgok miatt, amiket nem ecsetelek. Családról jót, vagy semmit. Ezt már megtanultam. Elég annyi, hogy nagyon sok mindent eltűrtem neki, és, hogy édesanyám bölcs szavait idézzem: "-Kislányom, a lóf*sznak is van vége!"
 Ezt meg is fogadom. Az pedig még a jövő fura muzsikája, hogy oda megyek-e hozzá December 24-én, vagy majd autóval Párom elé megyek, mielőtt indulunk nagyszüleimhez a szokásos kiöltözős vacsorára. 

Na, de eltértem a tárgytól. Íme a sál...
Itt még azt hittem, hogy körsál lesz ;-)

Megkevertem a színeket :-)

A csipkézés :-)

És a kész mű :-)

Vannak olyan érdekes képességei az embernek, amiről fogalma sincs, hogy miként tett szert rájuk. Van, aki ösztönösen jól tud főzni. Más a rajzolásban tehetséges, már-már annyira, hogy az alakok lelépnek a papírról. Van, aki kitűnően ért a divat és a saját külsejének összehangolásához, mindenkit levéve a lábáról. Vannak emberek, akiknek a kezébe adsz egy hangszert, s egy hét múlva már ösztönösen jól játszik rajta :-) Azt hiszem ezeket hívják isteni adománynak ;-)

Valami hasonlót én is felfedeztem magamban, és mindezt nem a magam magasztalására írom, hanem egyszerűen földöntúli örömmel önt el :-) Nálam is vannak ösztönös dolgok. Nem azt mondom, hogy kitűnő vagyok benne, de például sosem gondoltam volna, hogy ekkora türelmem és kitartásom lesz a hímzéshez vagy a horgoláshoz. Ráadásul a horgolással vagyok úgy, hogy valami különös oknál fogva nagyon könnyen ráéreztem anélkül, hogy bárki is megmutatta volna nekem a fogásokat. Megnéztem néhány videót, próbálgattam. Még egy hónap sem telt el, de már rengeteg dolgot alkottam :-)
Ma beszélgettem erről édesanyámmal. Nekem nem is annyira a tárgyak vagy ruhák a fontosak. Inkább az, amíg megtervezem, összeválogatom hozzá a színeket és elkészítem. Annyira feltölt, és kiűz a fejemből minden negatív érzést és gondolatot, mint másnak a kemény fizikai munka vagy a torna :-)Ráadásul az is boldoggá tesz, ha látom, hogy másokat mennyire boldoggá tehetek egy-egy darabbal, hiszen az személyesen nekik készül, és nem a bolt polcáról emeltem le....

Ez pedig a másik prototípus, amit tegnap fejeztem be...


Édesanyám rasszta-sapkként jellemezte :-) Van is benne valami, ezt aláírom... A színösszeállításnál inkább az játszott nagy szerepet, hogy Novembertől rézvörös árnyalat lesz a gesztenyebarna mellett. És valahol ezeket a színeket gondoltam, hogy esetleg kiemelné az új árnyalatot... Vélemény? Készíteni szeretnék hozzá egy pár kézmelegítőt is, hogy legyen egy szettem. Idővel pedig még kísérletezgetek... 

Jól haladok az ajándékokkal is. Még csupán Október huszadika van. Pontosan szólva 65 nap van még Szentestéig. Addig bizony bőven befejezem mindenkinek a személyre szóló ajándékát. Sőt mi több, szándékomban áll horgolni egy Mikulás sapkát is az ünnepekre... :-D

Addig is.... legyen nagyon szép hétvégétek!

Puszi:
 
Joyo ^^ 


2013. október 7., hétfő

Kész a második ajándék is ;-)

Sziasztok!

Azt hiszem a mai napomra nem mondhatom azt, hogy lustálkodással telik :-) Reggel vittem Pitykét az új járművel az autószerelőhöz, aki ma kíséri műszaki vizsgára. A műhelye kívül esik a városon... Természetesen onnan gyalogszerrel indultam munkába, s mivel úgy tippeltem, hogy a Várkerületen lévő kedvenc fonal boltom már 8 órakor nyit, arra vettem az irányt. Mindez természetesen nem kis kitérő volt az eredeti útvonalamhoz képest. Kerülő úttal meg tudtam volna közelíteni a belvárosi virágboltot, de nem... Joyo kedvesnek megint megindult a vezérhangya az agyában: Fonal-fonal-fonal-fonal-fonal....

Azt hiszem korábban már említettem, hogy eléggé túlzásba tudom vinni mindazt, amit élvezek. Így voltam a hímzéssel is. ha nem csinálhattam, már elvonási tüneteim voltak. Minden új és jó dologgal így vagyok. Így voltam a szex-szel is :-D  Amikor megkezdődött az egész folyamat az életemben, napi háromszor is akartam, és volt is, hogy összejött. No persze ehhez egy hasonló libidóval rendelkező személy kellett, aki akkoriban volt is :-)

Így voltam az edzésekkel is a főiskolán. Heti háromszor látogattam a konditermet, másfél-két órás edzéseket terveztem magamnak, s nem egyszer annyira elkapott a gépszíj, hogy majdhogynem csak lefordulni tudtam a egy-egy gépről, ahelyett, hogy lemásztam volna róla. A tornatanárunk hol elismerően vigyorgott az elszántságom miatt. Később azonban, mikor az elszántság megszállottságba csapott át, már külön felügyelt rám... hmmm... ez van :-D

Tudjátok az újdonság varázsa nagyon el tudja bűvölni az embert :-D

Most így vagyok a horgolással. Remegek érte, tele vagyok tervekkel és ötletekkel, ráadásul két karácsonyi ajándékot már kipipálhatok. Kitti barátnőm hajpántját és Erika kézmelegítőjét :-)

Tegnap befejeztem a jobbos ujjatlan kesztyűt is. Íme : 


És most készítem nagynéném ajándékát. Egy ennél kicsit vastagabb, melegebb fonalból hasonló kézmelegítőt, csak vaj színűt :-) Remélem tetszeni fog neki. Díszítésként nem szegélyt kap, hanem két szép gombot varrok majd a csuklórészre. 

A reggeli rohanás eredménye pedig ez a szép sötét rózsaszín fonal gombolyag. Aminek úgy tűnik, hála az FB-nek, már meg is van a gazdája egy pár kétujjas kesztyű képében :-) Abból szülinapi ajándék lesz.

Kíváncsi leszek mit hozok ki belőle :-) A hímzésekről még nem teszek fel képet. Majd, ha készen vannak ;-)

Legyen nagyon szép napotok!

Joyo ^^

2013. október 6., vasárnap

Készül a karácsonyi kézmelegítő ;-)

Sziasztok!

Folytatom tovább a karácsonyi ajándékok készítését. Örülök, hogy egyet már letudtam :-) És szerintem nagyon szép lett, már csak abban reménykedem, hogy a kiszemelt emberkének is nagyon fog tetszeni :-)

És íme, itt készül a következő... egy pár kézmelegítő Erika barátnőmnek ;-) Azt hiszem kezdek ráérezni....








Már készül a párja :-) Mivel feljegyzeteltem az előző mintáit, hogy melyik karéj után mi következik, így elég gyorsan megy :-)

Ezek után lesz még egy kézmelegítő, egy fülmelegítő, édesanyámnak szintén kézmelegítő, de kíváncsi vagyok, hogy vajon el tudok-e készíteni egy rugalmas körsálat, amit akár fejre is lehet húzni, vagy le a vállakra, mint egy rövid poncsó... próba-szerencse :-)

Bevásároltam fonalakból, de egyenlőre érdekes módon csak a fehér-vaj-kék-piros-bordó intervallumban gondolkodom. Pedig láttam olyan gyönyörű színeket is. De alaposan át kell gondolnom, ugyanis Novembertől lesz némi rézszínű melírcsík vegyítve a hajamba, és ahhoz nem minden szín megy. Elvileg jó hozzá a gesztenye barna, a zöld több árnyalata, a bordó... de a többit nem tudom. Még oda kell próbálgatni :-)

Szerintetek? Mi illik még a gesztenyebarna-rézvörös kombinációjú hajhoz, ha az ember barna szemekkel és fehér bőrrel bír? :-)

Hamarosan jelentkezem ;-)

  Joyo ^^

2013. október 4., péntek

A legelső kész darab :-)

És igen. Készen van az első befejezettnek tekintett horgolásom, ami egyben az egyik barátnőm karácsonyi és egyben születésnapi ajándéka lesz :-) Hogy tetszik?


2013. október 3., csütörtök

Nyugaton a helyzet változatlan :-)

Ismét rám tört a gondolat, hogy el kellene kezdenem a mozgást. Egyszerűen nem lehetek annyira lusta disznó, hogy ha minden körülmény adva van hozzá, ne műveljem! Ott a zsák, ott a haspad, ott a jókora szabad terület a szobában! És különben is... egyre hidegebb és hidegebb lesz, rendbe kell hoznom a vérkeringésem, hogy ne legyek olyan fázós. Közeleg a Mindenszentek, oda is kell az állóképesség! 

Ma este, az angol órám után elkezdem visszaszoktatni a testem a rendszeres mozgáshoz. Eddig is kívánta, de sajnos nincs annyi óra egy napban, hogy mindent, amit szeretnék, elvégezzem.  :-)

Lassacskán befejezem a szakácskabátot, amit megrendeltek tőlem. Talán már a hétvégén. Nagyon jó volna :-)

A horgolással is egész szépen fejlődök...

Edzeni pedig azért is szeretnék, mert a nagy munka után elmegyünk pihenni, és mint minden nő, bizony én is szeretnék jól mutatni a fürdőruhámban :-)

Volna egy újabb "közevélemény-kutatásos" kérdésem.

Ti miként vélekedtek arról, hogyha egy nő egy ideig elhanyagolja magát a párja mellet a hosszú évekig tartó kapcsolat alatt, majd egyszer csak hirtelen változásokat eszközöl az életében, teszem azt új munkahely, új haj és újra törődik magával. Jelenleg van egy ilyen személy a környezetemben. Furcsa, mert eddig ímmel-ámmal adott magára. Most pedig egyre szebb és szebb. :-) Ezzel semmi gond, nagyon jól áll neki. Csak csodálkozom. Amellett, hogy kimondottan boldognak viszont nem látom. Kíváncsi vagyok a véleményetekre...
Nekem ez azért furcsa, mert hála Párom gondoskodásának és a növekvő önbizalmamnak, viszonylag egyenletes szinten fejlődök és nőiesedek. Nálam nincsenek ilyen hullámok, hogy hol elhagyom magam és meghízom, hol pedig drasztikusan megváltozom... legalábbis a jelenlegi párkapcsolatomban sosem volt. Azt hiszem, ha egy nő jól érzi magát a kapcsolatában, értékelve van és megfelelő visszaigazolásokat kap, hogy úgy szeretik ahogy van, akkor folyamatosan szinten tartja, amennyire tőle telik a nőies megjelenést, vagy legalábbis a kisugárzást. Tisztában vagyok vele, hogy akinek gyerekei vannak, annak kevesebb ideje van magára. De ha boldog, akkor a nőies kisugárzáson, még a lebüfizett póló sem sokat tompít! (Oké, értséget sarkított viccnek!)
 



Ami engem illet gyökeres változások nincsenek az életemben, inkább úgy mondanám, hogy minden szépen halad a megfelelő irányba. :-) Párom November közepétől kezd az új munkahelyén, a Mindenszentek megfelelő léptékkel halad, egészségesek vagyunk :-) Házakat nézegetünk, hogy tudjunk mivel tervezni... azt hiszem panaszra semmi okom, és nem is akarok panaszkodni. November elején a jól megérdemelt négynapos pihenés... aztán felkészülünk az Adventre ;-)

Remélem addig még sok-sok pozitív eseményt írhatok.

Legyen nagyon szép napotok!

Joyo ^^