2017. február 27., hétfő

Lezárul egy ciklus!

Lezárult az életemben egy tízéves folyamat. Legalábbis rohamléptekkel haladok felé. Mégis, maga a gyógyulás újabb lépcsőfoka sem fenékig tejfel. Édesanyámmal folytatott reggeli beszélgetésem ébresztett rá az okra, amiért egy hete nem találom a helyemet. Lelki fájdalmak, gyötrődés, kínok, ok nélküli vagdalkozás Férjem felé. Olyan dolgokat vetítettem rá, amikhez semmi köze sem volt. Nem Ő okozta. De magam sem voltam mindezzel tisztában. Egyszerűen folyamatosan hibát kerestem benne, a házasságunkban, a jövőnkben... gyakorlatilag mindenben. Azt hittem megőrültem. Vagy legalábbis öles léptekkel haladok felé. Olyan vágyaim, félelmeim és agresszióim voltak, melyeket nem érdemelt meg. És már önmagamtól is megijedtem. Rákívántam az alkoholra, a drogra, legszívesebben hányásig dohányoztam volna magam, csak, hogy valamit találjak, amivel kielégíthetem a bennem tomboló démont, amit nem tudtam sem megszemélyesíteni, sem elkergetni a fejemből. Mígnem ma reggel a fürdőszobában, már a Fentiekhez fordulva üvöltve sírtam, ököllel vertem a csempét, és közben az életem pozitív részeit soroltam. Olyan mély, szívből jövő fájdalmat éreztem mindeközben, hogy képtelen vagyok körülírni. Nem a szívem fájt, bár két kézzel markoltam a szegycsontom körüli bőrt, hogy valahogy tompítsak. A szívcsakrám akart megszakadni. Jobban mondva, mintha valami hihetetlen fájdalom szakadt volna fel belőle, amit már nagyon régen ott rejtegettem. Vagy egy régóta gennyes seb, melyet csak kímélgettünk, de nem tisztítottunk ki, egyszer csak kifakadt volna.

Telefonon megosztottam mindezt édesanyámmal. 

Visszavezettünk múlt hétvégéig, amikor is hírt kaptam egy nagyon régóta húzódó dologról. Beigazolódott, hogy az Isteni törvények és igazságszolgáltatás működik. És amit régebben velem tettek, mindezt ugyan az a személy szintén átéli. A Karma kereke fordult egyet. 

Először megkönnyebbülést éreztem. Mintha egy mázsányi súlyt dobtam volna le magamról. Hálás voltam azért, hogy értesültem róla. Ez nyilván része az igazságszolgáltatásnak. Úgy gondoltam itt le is zártam magamban. 
De keddtől kezdve egyre jobban lecsúsztam. A fent részletezett érzelmekkel.

Mígnem édesanyám rávilágított a lényegre. Tíz éven át elnyomott fájdalmak törtek fel, melyeket nem éltem meg és engedtem el. Most érkezett el az ideje. Minden összeér. És mióta ezt ki tudtam mondani, meg tudtam nevezni, hogy gyógyítanom kell az akkori sérült énemet, levetnem azt a szerepet, amit egy évtizedig magara húztam, nem is csoda, hogy nem találtam a helyemet. 

Ma este kapok plusz segítséget mindehhez. Azt hiszem ismét bebizonyosodott, hogy dolgok nem véletlenül történnek velünk. 

Áldás és Béke Nektek!
Namaste!

Joyo         

2017. február 17., péntek

Újabb horgolások

Sziasztok!

Ismét itt vagyok. Kicsit jobb passzban, mint korábban. Ebben a furcsa váltakozó időjárásban az embert kerülgetik a különböző betegségek, csakhogy lutri, mert vagy ledönti a lábáról vagy nem. De a közérzetében folyamatosan érzi, hogy valami nem gömbölyű. Nálam is ez van. Tegnap úgy éreztem, hogy mától biztosan belázasodva fekszem majd otthon. De nem jött be. Teljesen jól vagyok. Kicsit rázogat a hideg, de ezt valamilyen szinten inkább az időjárás kontójára írom. 

Most azonban vissza kicsit a horgoláshoz...

 Nono barátnőm születésnapjára készítek egy kis tarisznyát. Nyolc nagyobb nagyinégyzetből, bélést varrtam bele és díszítésként horgolok rá egy stilizált baglyot. 





Már várom, hogy milyen lesz a végeredmény. Holnap délután kapja meg ;)
A másik, amit közvetlenül a táska befejezése után szeretnék elkezdeni, az egy tavaszi/nyári felső....


Valami ehhez hasonlót szeretnék készíteni, habár a magam ízlésére átformálva ;)

Az edzésekkel is jól haladok. Kezd a testem tónusosabbá válni a gyakorlatok hatására. Alakulnak a combjaim és a hasam is. Muszáj magammal kezdeni valamit. Ha ilyen dolgokat horgolok és hordani is szeretném őket, ahhoz olyan alkatra van szükség ;)

Ma végre elmerészkedtem a kozmetikushoz is. Bejelentkeztem egy új helyre, mert a kozmetikusom szülési szabadságra ment. De teljesen jó benyomások értek az új helyen is. Már-már élmény volt ;) Végre ápoltnak érzem magam és nőiesnek. Két és fél hónap szőrtelenítés után.... nos.... ezt így nem szabad csinálni :D

Puszi:
Joyo ^^

2017. február 8., szerda

Migrén és pótlás

Tegnap szégyenemre legyen mondva, kimaradt az edzés. Migrénem volt. Talán front, vagy kevés folyadék, vagy az előző éjszakai kálvária miatt. Nem tudom. Minden esetre a lüktető fájdalom miatt jobbnak láttam, ha kihagyom a mozgás, mert már egy tüsszentésnél is úgy éreztem, hogy ketté reped a fejem. 

A mai napon folytatódott sajnos a dolog, de most okosabb voltam és bevettem rá némi fájdalomcsillapítót, amitől nem leszek nyáladzó zombi. Alapjáraton gyógyszerellenes vagyok. Azonban a nálam gyakran jelentkező migrén az egyetlen olyan eset, amikor egyszerűen nincs más választás. Higgyétek el, nagyon sok alternatívát kipróbáltam már... de ha használható akarok maradni, ebben az egy esetben a gyógyszer marad.

A mai reggelen ismét készítettem magamnak kakaós zabkását reggelire. Be is lapátoltam olyan fél kilenc magasságában és még mindig nem érzek éhséget. Ez nagyon jó cucc ;) Bár enyhén felpuffaszt, de akkor is jó. Néha megtoldom gyümölccsel vagy fűszerekkel. Marad hétköznaponként ez a reggeli egyelőre. Amint melegebb lesz az időjárás és már nem kell annyi kalória a testem fűtéséhez, áttérek a gyümölcs reggelire, mint tavaly. Nagyon hatásos volt. 
 
Lehoztam magammal a narancs facsaró gépet, bár a nevével ellentétben, két hatalmas grépfrút kerül majd bele. Jót tesz az immunrendszernek, az epének és a májnak is ;)

Most, hogy pótoljak az edzésből valamit, a szokott munkahelyi tornagyakorlatokat elvégzem itt a raktárban. A tavalyi évben, mikor még egyedül dolgoztam a kisboltban, szépen be tudtam illeszteni a mindennapokba és hatásos is volt. A kondim és a sziluettem is jobb lett tőlük. A hasamra csak otthon tudok dolgozni. 

Terveztem néhány kiegészítőt az alkalmi ruhához. Jobbnak láttam, ha papírra vetem őket, hogy ne merüljenek feledésbe. A papírt pedig betettem a határidőnaplómba Március 1-hez. Onnantól szeretnék neki kezdeni. Remélem tartani tudom a tervet. 

Egyelőre van még két projektem amit szeretnék végig vinni. Két születésnapra egy-egy horgolt ajándék :) 

Puszi

Joyo ^^

2017. február 7., kedd

Tegnapi sport teljesítmény

A tegnapi napon tettem egy lépés előre. Ha úgy vesszük többet is, de ez már csak részlet kérdés.  Újult energiáktól felbuzdulva, no és persze a bal lábamon lévő kezdődő visszér tompa lüktetése miatt, rávettem magam arra, hogy elkezdjem a sportolást. Munka után felmentem szüleimhez, átöltöztem torna ruhába, nyújtottam, bemelegítettem, s elkezdtem felépíteni egy megfelelő gyakorlatsort.

10 perc szobakerékpározással kezdtem. 

100 haspréssel folytattam.

30-30-30 három különböző hasizom gyakorlat talajon végezve.

40 hátizom gyakorlat talajon hasalva.

60 vádli.

100 farizomra és 20-20 egylábas kinyomás szintén erre a kényes területre.

Végül 60 OTO Chilis hasizom gyakorlattal végeztem.

Alaposan lelazítottam és nyújtottam, így a mai napon annyira nem is kínoz az izomláz.

Egyelőre ezen a héten ezt a mennyiséget igyekszem betartani. Fő a fokozatosság. Sokszor azért is megy el a kedvem a rendszeres mozgástól, mert túlhajtom magam vagy rosszul leszek közben. Ezt most szeretném elkerülni. 

Tulajdonképpen itt a boltban is végezhetek néhány láb és farizom gyakorlatot, mint tavaly a kis virágüzletben. Helyem van is hozzá bőven. 

Tegnap nagyon jó hangulatban voltam. Nem kicsattanóan, de pont középen. Az edzés során felszabaduló endorfintól pedig még arra is volt energiám és hangulatom, hogy elalvás előtt lemasszírozzam Férjem hátát. 

Azonban az éjszakám annál szörnyűbb volt. Egyszerűen nem tudok mit mondani rá. Éjfél előtt ismét arra riadtam fel, hogy nem kapok levegőt. Ébrenléti állapotban is küzdenem kellett, hogy az a bizonyos "első" lélegzetvétel végre a tüdőmbe jusson! Iszonyatos érzés, amikor egyszerűen nem akar lemenni. Mintha akadályozná valami. Mintha valami nyák tapadna oda, mint valami burok, amin képtelen keresztül menni. Ezt követően legalább fél órán át még krákogok, köhögök, mintha valami oda volna ragadva a légcsövemhez, ami egyszerűen nem jön fel. Szét volna száradva, és képtelen volna leválni a nyálkahártyámról. Kb három éve küzdök ezzel a dologgal. Azóta, mióta három hetes bronchitis söpört át a családon. Olykor-olykor tér csak vissza. De olyankor sokkoló.
Miután végre vissza aludtam, hajnalban verejtékezésre ébredtem. Nem a fejem, nem a homlokom. Nem láz. Egyszerűen a nyirokpontjaim okádják magukból éjszaka a nedvességet. A térdhajlataim, a combhajlatom, a melleim között, a hónom alja. Mintha a saját levemben párolódnék... Talán turbó fokozatra kapcsolt a szervezetem méregtelenítőrendszere. Beteg nem vagyok. Orvosilag nincs semmi olyan dolog ami mindezt indokolná. Így csupán ez marad.

De, hogy azért vissza térjek a jó dolgokra... alkotok tovább.
Arra gondoltam, hogy az írásoknak létre hozok egy zárt csoportot, és akik olvasni szeretnék a könyveket, vagy beszélnének róla, esetleg, hogy leküzdjem írói válságomat segítenének megtolni a szekeret... :)   Kérlek jelezzetek vissza, ha jó ötletnek tartjátok, és  a közösségi oldalon létrehozom a csoportot. 

A másik alkotási láz a horgolás...


Készítettem egy újabb tavaszi/nyári poncsót. Várom, hogy hordani is tudjam ;)

Ez egy készülő nyári top, mert bízom benne, hogy lesz Nyár :)

Ez pedig édesanyám születésnapi ajándékának a része. Egy pár fülbevaló. De eladásra is készítek hasonlóakat. Már alakul a kollekció ;)

És ami elég nagy projekt, de végig akarom vinni, az egy elegáns, mégis kicsit szexi nyári ruha. Már a terveket is felvázoltam, a színt is kiválasztottam. Kiegészítők is itt vannak a fejemben,melyeket még papírra szeretnék vetni. Mégpedig ennek a szépségnek a mintájára, de megadom a FACEBOOK oldalt, ahol az igazi ötletgazda található ;)

Kérlek szorítsatok, hogy sikerüljön. Június közepén fog debütálni egy esküvő keretében. A visszajelzéseket a csoporttal kapcsolatban pedig repeső szívvel várom.

Puszi

Joyo ^^